Európában a fogyasztók diktálják az IoT-piacot

A dolgok internetének harmadik legnagyobb piacaként Európában kétszámjegyű piacbővülés tapasztalható.

Számos üzletág számára remek lehetőség az IoT, ez azonban a területen dolgozó szakemberek hiányához is vezet.

Ázsia és Észak-Amerika után az öreg kontinens áll a képzeletbeli dobogó harmadik fokán, ami a dolgok internetének elterjedését illeti. Az IDC szerint Európában 2021-ben érte el először a piac a 200 milliárd dolláros forgalmat, kétszámjegyű növekedést produkálva éves szinten. A piackutató úgy véli, ez az erős bővülés legalább az évtized közepéig fenn is marad. A szegmens lendületes gyarapodása a Covid miatti általános lassulás tükrében örvendetes jelenség, ugyanakkor nem felhőtlen az ég az IoT felett.

Az otthoni automatizáció mindent visz

Európában a fogyasztói szegmens adja a dolgok internetéhez köthető költések legnagyobb részét. Az otthoni automatizációs megoldások jelentik a fő hajtóerőt, melyekkel a fogyasztók életminőségük mellett energiahatékonyságukat, fogyasztásukat is javítani kívánják. Csatlakoztatott otthonaik révén önműködővé és ideálishoz közelivé tehetik a hétköznapi, gyakran ismétlődő feladatokat (például árnyékolók, világítás ki- és bekapcsolása, fűtés/hűtés automatikus beállítása). A folyamatokat akár távolról, például munkahelyeikről vagy nyaralásuk helyszínéről is felügyelhetnek, irányíthatnak weboldalakon és mobilalkalmazásokon keresztül.

Természetesen fontos szereplője a piacnak az ipar, a gyártás. Ez a szegmens volt a leginkább kitett a koronavírus-járvány 2020-ban tapasztalt hatásainak ezen a téren, de pont a nagy, emberi munkaerő elérhetetlenné válása miatti kiesések jelentettek lehetőséget az IoT számára. A gyártási láncban alkalmazott ipari gyártóeszközök működésének távoli felügyelete, karbantartása egyike azoknak a szegmenseknek, ahol igazán kidomborodhatnak a dolgok internetében rejlő lehetőségek. Ahelyett, hogy a helyszínen kellene felvenni a harcot az üzemeltetés kihívásaival, fizikai lokációtól függetlenül nyílik lehetőség a gépek által létrehozott, élő adatfolyamok elemzésére, és így a várható hibák megelőző felderítésére, valamint a folyamatba való beavatkozásra.

A legdinamikusabban bővülő szegmens azonban az egészségügy, véli az IDC. A közösségi távoltartás szabályai ugyan sokat lazultak a legszigorúbb lezárások óta, de a Covid újabb és újabb hullámainak fel- és lefutásával visszavonhatatlanul sérült a korábban természetesnek vett közeli kontaktus gyakorlata. Ez, és a távmunka dinamikus elterjedése elvezet az egészségügyi információk távolról való felmérésének egyre általánosabbá váló igényéhez, melynek kielégítéséhez a dolgok internetének eszközein keresztül vezet az út. Az életminőség javítása mellett a mindig terhelt egészségügyi ellátórendszerrel szembeni elvárásokhoz közelítő szintű szolgáltatás nyújtását szintén az IoT hozhatja el a fogyasztók számára.

Alexandra Rotaru, az IDC Customer Insights & Analysis részlegének kutatóelemzője szerint noha az európai nagyvállalatok beruházási tervét alaposan felborította a vírusjárvány, az IoT-piac továbbra is számos iparág számára jelent vonzó befektetést. A fentieken túl a kiskereskedelmi szegmenst emelte ki, hangsúlyozva, hogy más területeken – mint például az építőiparban vagy a személyes és fogyasztói szolgáltatások esetén – jóval mérsékeltebb igény mutatkozik a dolgok internete iránt az előttünk álló néhány év során.

Égető szükség van jó alkalmazásokra

Jól mutatja az európai piac korai, felfutó ágban levő státuszát, hogy az öreg kontinens IoT költéseinek zöme a hardverek területén akkumulálódik. A rendszerek kiépítésének alapkövét jelentő modulok és szenzorok vásárlása teszi ki a költségek legnagyobb részét, melyet a szolgáltatások – IT és telepítési szolgáltatások, üzemeltetés stb. – követnek.

A tavaly évben már 10 milliárd aktív IoT eszköz dolgozott szerte a világon, mégis folyamatosan szükség van újabb és újabb rendszerek munkába állítására. Becslések szerint 2030-ra a számuk meg fogja haladni a 25 milliárdot. Nagyjából egyenlő részben részesül ebből a három legnagyobb piac: Kína (26 százalék), Észak-Amerika (24 százalék) és Európa (23 százalék).

Mindazonáltal közel sem elhanyagolható a szoftverek jelentősége. Ez a szegmens bővül a legjobban az előrejelzés szerint, a strukturált és strukturálatlan adatok jelente potenciál kihasználása végett. Elemző-, alkalmazás és biztonsági szoftverekre egyaránt nagy szüksége van a dolgok internetének a következő években, állítja az IDC.

Kihívások bőven akadnak

Számolni kell azonban bizonyos kockázati tényezőkkel is az előttünk álló évekre tekintve. Az általánosan felfutó infláció az IoT eszközök árát ugyancsak növeli, egyben a beruházni vágyó vállalatok profitszintjét (ezzel a megrendelések potenciálját) csökkenti. A globális beszállítói láncok továbbra is sebezhetők maradtak, bár a szállítási nehézségek enyhültek, de még mindig túl nagy a terhelés a szegmensen.

Nem segíti a nyersanyagok drágulásában szerepet játszó orosz-ukrán konfliktus sem a helyzetet, illetve a területen – mint az IT gyakorlatilag minden részében – egyre nagyobb munkaerőhiány mutatkozik. Ezek ellenére az IDC jelentése bizakodó: a következő pár év az IoT-időszaka lesz.