Adatrobbanás és sebességi rekord hagyományos optikai hálózaton
Az előre megjósolt adatéhség egyre nő a világban
“Írj egy térképprogramot, amely az adatcseréket ábrázolja egy igen nagy képernyőn, minden ezer megabyte-ot egyetlen pixellel. Manhattan és Atlanta egyenletes fehérben izzik. Aztán pulzálni kezdenek, a forgalom mértéke a szimulációdat túlterheléssel fenyegeti. A térképed mindjárt szupernóvává változik. Hűtsd le. Növeld a léptéket. Mindegyik pixel egymillió megabyte. Másodpercenkénti százmillió megabyte-nál már kezded kivenni Manhattan belvárosának egyes háztömbjeit, az Atlanta régi magját övező, százéves ipari létesítmények körvonalait...” Mindezeket William Gibson vetette papírra 1984-ben megjelent, mára már kultikussá vált Neurománc című sci-fi regényében.
Annak ellenére tűpontos volt Gibson jóslata, hogy az internet és hálózati alkalmazások akkoriban még gyerekcipőben jártak és maga a szerző, saját bevallása szerint is egy technikai analfabéta volt akkoriban, aki az emberiség legnagyobb technológiai vívmányának a hordozható zenét, a walkmant tartotta.
Az új, mégis hagyományos infrastruktúrán elért sebességrekord 178Tbps, amely 6 Terrabittel magasabb, mint az előző rekord, és a világban jelenleg alkalmazott leggyorsabb adatátviteli technológiánál kétszer gyorsabb. Ezzel a sebességgel a Netflix teljes tartalma kevesebb, mint egy másodperc alatt letölthető. A kutatók állítása szerint ezt a sebességet az optikai hálózatoknál újabban már használt 4.5THz és 9THz frekvenciákon között is el fogják tudni majd érni, de a kísérletben még a 16.8THz-es frekvenciát használtak.
A kutatócsoport által kiadott közlemény szerint a kísérlethez a fény sokkal szélesebb szín- és hullámhossz-tartományát használtak, mint az jelenleg megszokott. Ezt egy Geometric Shaping (GS) nevű megoldással érték el: ez jelkombinációk ismétlődő mintázata, ami erősíti a fény fázis-, fényesség és polarizáció változásait. A használt technológia részleteiről egy tudományos igényű absztrakt is készült, amelyet az IEEE Photonics technológiai hírlevelében jelentettek meg.
“Jelenlegi célunk, hogy olyan technológiákat fejlesszünk, amelyek a már meglévő hálózati infrastruktúrát kihasználva képesek jelentős sebességnövekedésre” - írja a kutatás bevezetőjében Dr Lidia Galdino, a Londoni Egyetem oktatója, aki a kutatással kapcsolatos publikációt is jegyzi.
A kutatók szerint ugyanis az általuk kifejlesztett technológia a már jelenleg is lefektetett üvegszál optikai kábeleken is használható, mindössze 40-100 kilométerenként szükséges hozzá egy-egy jelerősítő berendezés installálása. Ez lényegesen olcsóbb lenne, mint a teljes kábel infrastruktúra cseréje. Számításaik szerint a jelenlegi árakon a teljes hálózat cseréjének mintegy huszonnyolcad részéből közbeiktathatók lennének ezek a jelerősítők.
A kísérletet egyébként egy már meglévő 40 kilométeres, hagyományos üvegszáloptikai hálózaton sikerült kivitelezni.
“A fokozódó adatátviteli igények kielégítéséhez csökkentenünk kell az egy bitenkénti adatátviteli árát, kutatásaink pedig pont azt a célt szolgálják, hogy minél költséghatékonyabban működtetethessék a szolgáltatók a jelenlegi infrastruktúrájukat” - írja a kutatás vezetője a már említett közleményben.
A korábbi adatátviteli rekordot egyébként idén áprilisban érték el a Japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiákat kutató Intézetében, amely 172 Tbps volt.
Nem múló adatéhség
A már William Gibson által is megjósolt adatéhség pedig egyre nő a világban, különösen a COVID-19 világjárvány emelkedett meg globálisan az adatforgalom, ami jelentős nyomás alá helyezi a jelenleg is használt hálózati infrastruktúrát. Magyarországon a tavaszi karantén idején, 2020 márciusában 2 két alatt 20 százalékkal nőtt meg a budapesti adatcserélő központ, azaz a BIX forgalma. Egyes szolgáltatóknál összességében akár 60 százalékkal is megnövekedett az adatforgalom az utóbbi évben.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, év végén megjelent mobilpiaci jelentése alapján 2020 első félévében 30 százalékkal emelkedett a mobil internetforgalom 2019 végéhez képest.
A virtuális világ a valódival vetekszik
2013 és 2020 között 4,4 Zettabyte-ról 44 Zettabyte-ra, azaz tízszeresére nőtt a világon a digitális univerzum mérete, és szakértők szerint 2025-re további négyszeres bővüléssel el fogja érni a 175 Zettabyte-os méretet.
Már meg sem lepődünk rajta, hogy egy karácsonyra megjelent új generációs játékkonzoloknak akkora a kapacitása, mint a 8-10 évvel ezelőtti szuperszámítógépnek. Egy játék, a Microsoft Flight Simulator pedig pusztán szórakoztatási célból olyan szinten lemodellezte az egész Földet, hogy a játékosok körberepülhetik az igazinak tűnő bolygót, és közben akár valós időben frissített, éppen aktuális napszakokat, időjárást, forgalmi viszonyokat tapasztalhatnak meg, amihez elképesztő mennyiségű adatot kell megmozgatni.
És még küszöbön áll a szintén óriási adatforgalmat igénylő önvezető járművek, az 5G hálózatok és a rájuk épülő szolgáltatások széleskörű elterjedése. Sőt, a tervek szerint néhány éven belül a Hold és Mars meghódítása terén jelentős előrelépés várható, ami magával hozhatja az űrközi adatforgalom elterjedését is.
Lépést kell tartani
Miközben egyre inkább a sci-fik által megálmodott világban élünk, az egyre nagyobb adatigényű rendszerek működéséhez nagyon is valódi, stabil és gyors hálózati megoldásokra van szükség. Éppen ezért az Invitech stratégiai céljának tekinti hálózatának fejlesztését, hogy nem csak a jelenben, de a jövőben is az elvárt minőségben tudja kiszolgálni ügyfeleit. Ezt a célt szolgálja a cég közel 10,5 ezer kilométeres optikai gerinchálózata és a száz legnagyobb városhoz kiépített optikai elérés is.