Digitális adatvédelem: trendek és megközelítések

A digitális trendek hatása az üzletre és a társadalomra

Dr. Fehér Katalin (1) digitális trendillesztő stratéga és újmédia-kutató, a Budapesti Gazdasági Egyetem (2) Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a Digital Identity Agency társalapítója és kutatás-fejlesztési vezetője. Fő érdeklődési területe a digitális és új média trendek, a hálózatkutatás és a közösségi média, az adatrobbanás és a megfigyelési kultúra, a digitális identitás és online reputációmenedzsment, illetve ezek hatása a társadalomra, az üzletre és a kultúrára.

dr. Fehér Katalin | Digitális adatvédelem: trendek és megközelítések | Invitech Solutions blogVízálló homlokpánt szenzorral: figyeli az életfunkciókat, miközben gyermekünk csobban egyet barátaival a medencében. Vész esetén a telefonunk alkalmazása riaszt bennünket. A távfelügyelet pihenteti a szülőt.

Felhívjuk bankunkat, hogy befektetésünkről érdeklődjünk. A másik oldalon hangminta alapján beazonosítanak, és nem tudjuk igazán, hogy hús-vér emberrel beszélgetünk-e, vagy csak egy perszonalizált chatbot válaszol nekünk felkészülten, várakozási idő nélkül.

Vitatkozunk szakmai partnerünkkel vagy életünk párjával, hogy pontosan mi hangzott el egy témában legutóbb. S mivel nincs közös nevező, a memória-implantátumunkat hívjuk segítségül és visszajátsszuk a jeleneteket – felvételről. Mindeközben tudjuk: ezeket a felvételeket a hatóságok is felhasználják.

A három példából kettő már a jelen alkalmazása, egy pedig a Black Mirror című brit sci-fi sorozat gondolatkísérlete egy innen szürreálisnak látszó jövőről. Mindhárom eset arról szól, hogy digitális lábnyomainkat rögzítik/rögzítjük, felhasználják/felhasználjuk. Hogy rajtunk kívül kik használják fel, kik élhetnek vissza velük, már nem tudjuk mindig biztosan, s ez sérülékennyé tesz minket. Elveszthetjük az életfunkciós jelet gyermekünkről, bankszámlánkat meghekkelhetik, emlékeinket átírhatják.

Amikor adatvédelemről beszélünk – és e blog szerkesztői arra kértek, hogy erről essen szó –, akkor a jelenből a jövőbe átmosódó technológiákat érdemes számba venni. Átmosódó abban az értelemben, hogy nem húzhatók pontos határvonalak az egyes digitális technológiák és következményeik közé. Digitális ökoszisztémát építünk, ahol a viselhető technológia, az automatizáció, a gyakran láthatatlanul működő megfigyelés egyre mélyebben épül be a társadalom, az üzlet és a kultúra szövedékébe. Várjuk és vágyjuk az okosított és intelligenssé váló környezeteket, s a gépi tanulásra építve már a mesterséges intelligencia gyenge vagy visszafogott változataiba invesztálunk (artificial narrow intelligence). A következményeket azonban még csak most kezdjük megtanulni.

Hogyan érdemes gondolkodnunk, ha ebben a folyamatban adattestté válunk? A jelszavakon és megbízhatónak látszó digitális szolgáltatások kiválasztásán túl mit tehetünk érzékeny adataink védelméért? Sőt, ezzel együtt azt a kérdést is fel kell tennünk, feláldozzuk-e a személyes adatainkat, vagy akár hozzájárulunk-e arcfelismeréshez olyan előnyökért, mint az ingyenesség vagy a kényelem? Rövid válasszal mindkét esetet megéljük, ám az ördög a részletekben rejlik. Egyetlen rossz döntés vagy óvatlan klikkelés, s olyanokkal nézhetünk szembe, mint az identitáslopás vagy az örökre láthatóvá váló ballépéseink.

dr. Fehér Katalin | Digitális adatvédelem: trendek és megközelítések | Invitech Solutions blog

Kérdés, hogy létezik-e teljes biztonság vagy védelem? A válasz röviden: nem. A hosszabb válasz az, hogy a kockázatok csökkenthetők. A tanuló gépek vagy más felhasználók működése befolyásolja azt, hogy mit tehetünk saját digitális lábnyomainkkal. Éppen ezért alapvetően fontos, kikkel és mikkel vagyunk egy hálózatban – akár közösségi, szolgáltatási vagy okosított hálózatról van szó.

Erről az összekapcsoltságról érdemes tudatosan dönteni – és szükség esetén a döntéseket újra és újra felülírni. Kulcskérdéssé vált, hogy adatainkkal mihez járulunk hozzá, és miről tudjuk, hogy hozzájárultunk.

Ha magunkra már alkalmazzuk ezt a szabályt, hogyan tudjuk támogatni ebben a szemléletben a kollégákat, vagy akár a családtagokat és barátokat? Kutatásaink szerint (3) a legeredményesebb megoldás az ajánlások megfogalmazása, és a párbeszéd, illetve az edukáció ezen a területen.

Mindent egybevetve digitális ökoszisztémában élünk, ahol már csak az adatainkkal együtt létezünk. Elrejtőzni vagy homokba dugni a fejünket semmi esetre sem érdemes. Önuralmat, tudatosságot, trendkövetést viszont fontos gyakorolni, s felmérni, hogy hol és mikor hagyunk digitális lábnyomokat. Másfelől jogunk van tudni, ki és miért gyűjt rólunk adatokat, illetve hogyan élhet vele vissza.


(1) https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_Katalin#cite_note-1

(2) https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Gazdas%C3%A1gi_Egyetem

(3) http://www.mediakutato.hu/cikk/2017_04_tel/01_a_digitalis_identitas.pdf

Vendégszerzőink külsős szakértők, nem tagjai az Invitech Solutions blog szerkesztőségének.