Minden, amit tudni érdemes a kriptovalutákról

Bitcoin, Ethereum, Dogecoin, és még több száz, ezer különböző digitális pénz létezik.

Jó pár éve már, hogy nagy volatilitásukkal elképesztő gyorsan gazdaggá tettek egyeseket, miközben mások megtakarításaik jó részének búcsút mondhattak.

A kriptovaluták, röviden a kriptók kora nem mostanában kezdődött; az első - és egyben leghíresebb - példány, a Bitcoin születése 2008-2009 köré datálható.  A rejtélyes Satoshi Nakamoto név mögé bújó fejlesztő - aki egy, a tavalyi évben zajlott perből kiindulva akár Craig Wright ausztrál programozó is lehet - célja egy, a már meglévő pénzügyi rendszert megkerülő, nem központosított és nem (vagy legalábbis nehezen) felügyelhető, digitális fizetőeszköz létrehozása volt.

Mindennek az erős titkosítás az alapja

Tulajdonképpen ebben a tekintetben a kriptovaluták egy kaptafára készülnek. Magas szintű titkosítást használnak a digitális pénz előállításához és tranzakcióihoz. Nem rendelkeznek központi kibocsátó intézménnyel, nem felügyelik őket nemzeti vagy akár országokon átívelő, tradicionális pénzintézetek. Működésük decentralizált, a hálózatok fenntartásába kis túlzással bárki beszállhat, aki rendelkezik számítógéppel és internetkapcsolattal.

Azt ugyanis, hogy ki birtokolja az egyes érméket (illetve azok törtrészét), digitális főkönyvben tárolják. Az erős titkosítást alkalmazó adatbázis gondoskodik a tranzakciós rekordok biztonságosságáról, a további érmék létrehozásának (kriptobányászat) szabályozott módjáról, illetve ugyanez az adatkészlet felel a kriptovaluta-egységek átruházásának ellenőrzéséért is.

Napjaink kriptovalutái közül a Bitcoin és az Ethereum együttes piaci kapitalizációja meghaladja az ezermilliárd dollárt, de a tavaly novemberi csúcson ennek a dupláját érték a virtuális érmék. Néha rövidtávon is elképesztő az a volatilitás, amit az egyes kriptók árfolyama mutat, de hosszú távon kétségtelenül az egyik leggyorsabban dráguló (digitális) vagyontárgynak számítanak.

A Bitcoin értéke induláskor szinte a nullával volt egyenlő, és olyan elképesztő lépéseken keresztül ívelt fel az ára, mint ami 2010-ben történt egy magyar gyökerekkel bíró amerikai férfival. Laszlo Hanyecz 10 ezer, akkori értékén egyenként még mindig csak pár centet érő Bitcoint fizetett ki két pizzáért. Ez mai áron nagyjából 400 millió dollárt érne, nyugodtan kijelenthető tehát, hogy a világ két legdrágább pizzáját több mint egy évtizede vásárolták meg.

Amikor egy egész ország válik elfogadóvá

A kriptovaluták árfolyamát immár nem csak a bele vetett hit, hanem a nemzetközi események ugyancsak befolyásolják. Hiába tartják menekülővalutának, az orosz-ukrán háború kezdetén ugyanúgy bezuhant a Bitcoin ára, mint a fejlődő országok devizáinak árfolyama. Emellett azonban már számos direkt beavatkozási kísérlet is történt kriptovaluták értékének befolyásolására.

Tavalyi februárban tweetelte ki Elon Musk Dogecoint támogató véleményét, ami rövid időn belül a kriptovaluta értékét a kiindulási ár mintegy 40-szeresére(!) emelte. Idén januárban pedig azt jelentette be az excentrikus dél-afrikai/amerikai milliárdos, hogy a Teslánál az ajándéktárgyak árának kifizetésére elfogadják a mémkutyával összekötött coint, ami egy nap alatt 14 százalékot lökött az értékén.

Ennél több nagyságrenddel nagyobb bizalmat mutat a kriptovaluták irányába El Salvador. A közép-amerikai ország tavaly szeptemberben, a világon elsőként - az amerikai dollárral párhuzamosan - a Bitcoint minden tranzakcióban elfogadottá tette. A június óta zajló előkészületek következményeinek megítélése azóta is felemás, mivel a kriptovaluták szárnyalása novemberben megtört, és azóta jelentős értékvesztésen estek át, kellemetlen helyzetbe hozva azokat, akik likvid tartalékaikat kriptóra konvertálták. Az IMF a döntés visszavonását javasolja El Salvador elnökének, Nayib Bukele azonban tovább menne az úton, és létrehozná a világ első, kriptovaluta tranzakciókra alapuló városát, Bitcoin City-t.

Befektetők és ellenzők

A Bitcoin mögé az elmúlt években számos nagy név sorakozott fel. A befektetők között található a már említett Elon Musk, akinek elektromos autókat gyártó Tesla vállalata 2021-ben másfél milliárd dollár értékben vásárolt kriptovalutát, hogy felkészüljön a gépjárművek vásárlóitól érkező Bitcoin kifizetések fogadására. Tyler és Cameron Winklevoss neve valószínűleg kevésbé ismerős, pedig ők is jelentős szereplői a modern IT-világnak; leginkább a Facebookkal való 2004-es perük miatt kerültek reflektorfénybe. Becslések szerint mintegy 100 ezer Bitcoint birtokolnak, ami jelenlegi árfolyamon közel 4 milliárd dollárt ér.

Nem szeretik azonban mindenhol a kriptovalutákat. Nemzeti monopóliumukat féltve több országban is betiltották már a digitális pénzeket. Legelőször Katarban, 2020 januárjában, de ennél nagyobb játékosok is feliratkoztak a listára. 2021 áprilisában Törökország, szeptemberében Kína csatlakozott ehhez a klubhoz. Oroszországban ugyan nem tiltják en-bloc a Bitcoint és társait, de fizetési célokra jelenleg nem használható. India és Indonézia szintén negatívan áll állami szinten a kriptovalutákhoz.

Következő bejegyzésünkben a kriptovaluták árnyoldalait tárjuk fel. Bemutatjuk, hogyan és mire használják a bűnözők a Bitcoint és társait, és azt is, hogy miért válik kedvelt fizetési eszközzé a terrorizmus kezében, illetve miért (szinte) tehetetlenek a hatóságok.

CÍMKÉK: crypto, kriptovaluta