Peremhálózat a cloud helyett - vagy mellett?

A számítási- és tárolási kapacitás felhőbe való kiszervezésének évtizedes trendjével megy szembe az edge computing. Miért és mikor van szükség a peremhálózatra?

Régóta hallgatjuk, hogy az üzletileg kritikus feladatokon kívül (vagy néha akár azokkal együtt) a felhőbe való kiszervezés megoldást jelent a vállalatok majdnem minden IT-problémájára. Noha a képlet nem ennyire egyszerű, mára tényszerűen megállapítható, hogy – különösen a világ fejlettebb részein – a cloud jött, látott és győzött. A lokáción telepített, on-premise rendszerek rovására jelentősen elterjedt használata.

Egyes területeken azonban túl lett tolva az a bizonyos bicikli. A nem (megfelelően) átgondolt projektek következményeként számos esetben a vártnál kevesebb pozitív hozadékkal járt a cloud bevezetése. Ennek több oka is lehet; például a késleltetés nehezen tolerálható mértékűvé vált, vagy felhők mutatkoznak a megfelelőség korábban napsütéses egén. A megoldás ezekben az esetekben általában az, hogy ismét közelebb kell vinni az IT-t a felhasználóhoz. A kérdés, hogy mennyire?

A Birodalom visszavág

Az on-premise rendszerek felszámolása, vagy legalább is mértékük visszavágása okkal történt. A rugalmasabban reagáló, költséghatékonyabb informatikai rendszerek sok CIO üzleti terveit és büdzséjét hozták egyenesbe. Visszaépítésükkel ezektől az előnyöktől fosztja meg magát a szervezet, ezért jellemzően az újra átrendeződés nem egy-az-egyben zajlik.

A tisztán felhőalapú és a tisztán helyszínen telepített IT-struktúrák közé ékelődik be az edge computing. A magyar fordításban találóan peremhálózatnak keresztelt kialakítás lényege, hogy közelebb hozza a tárolási- és számítási kapacitásokat a felhasználás helyéhez – de nem annyira közel, hogy ismét szembe kelljen nézni az on-premise rendszerek összes nyűgével.

Két fő részre osztható az edge architektúrája: az adatok begyűjtését végző szenzorokra és az ezektől érkező információkat feldolgozó szerverekre. Előbbiek jelentik a végpontokat, amik akár a dolgok internetének (IoT) részét is képezhetik. A kiszolgálók pedig az edge és a cloud közötti, egyáltalán nem éles határvonal részét képezik, amit gyakran fog computingnak neveznek.

Mikor van létjogosultsága a peremhálózatnak?

Adja magát az okosautó obligát témaköre: a forgalomban, két pont között, felhasználói beavatkozás nélkül elvezetni képes jármű nem is működhetne edge computing nélkül. A közúti viszonyok, táblák, lámpák felismerése, az adott szituációra adott válasz azonnaliságának igénye egyszerűen nem tűri meg a felhőhöz fordulás késleltetését. Az autó tucatnyinál is több szenzora által gyűjtött jeleket a másodperc törtrésze alatt kell elemezni, majd döntést hozni a hogyan továbbról.

Szintén az edge computingra támaszkodik a mobil hangfelismerő rendszerek egy része. A dalrészletekből a konkrét zeneszámot meghatározni tudó Shazam vagy a madárcsicsergésből az adott fajt beazonosító BirdGenie esetében mind a szenzorokat, mind a fog computing szerver funkcionalitást az okostelefon látja el. A mikrofon rögzítette hangokból a mintafelismeréshez szükséges adatok előállítása helyben zajlik, és csak ezután fordul a felhő felé az alkalmazás, hogy az ott tárolt óriási adatbázisban mintakeresést hajtson végre.

Végül a tengernyi példából térjünk ki még egyre; az Ipar 4.0-ra. A gyártás területén alkalmazott peremhálózati megoldások révén a vállalatok a helyszínen, közvetlenül a feladatot végző gépeknél, valós időben gyűjthetik és elemezhetik az adatokat. Így könnyebbé válik a keletkező adat feldolgozása és a belőlük levonható következtetések kiértékelése. Biztonságosabb, gyorsabb lehet a gyártás, ráadásul az edge computinggal mély kapcsolat hozható létre a termelési folyamatok és a vállalatirányítási rendszer között.

Cipőt a cipőboltból

Első ránézésre a fentivel analóg felépítésűek és funkcionalitásúak a content delivery networkök (CDN), vagyis a tartalomkézbesítési hálózatok, mégsem sorolhatók a peremhálózatok táborába. Jellemzően a nagy videofolyam-szolgáltatók – mint amilyen a Netflix vagy az HBO – alkalmazzák a CDN-eket, a szűk adatforgalmi keresztmetszetek elkerülésére. Ahelyett, hogy egyetlen lokációról szolgálnák ki a felhasználói igényeket, számos átjátszóállomás (cache hub) alkalmazásával szétterítik a tartalmat, így az akár löketszerűen jelentkező extrém terhelést – például egy nézett sorozat új évadának megjelenését - is ki tudják szolgálni. Az Invitech kozma utcai adatközpontjához hasonló szerverparkok révén az edge közelébe hozzák a tartalmakat, jelentősen csökkentve például a késleltetésből adódó hátrányokat.

Választ kaptunk tehát a címben feltett kérdésre. Az egyes technológiák előnyeinek és hátrányainak pontos felmérésével érdemes kialakítani az IT-megoldásokat. A felhő nem megoldás mindenre, egyes környezetekben inkább a peremhálózat jelenti az optimális rendszert. Számos területen viszont ezeknek valamilyen hibrid megoldása az üdvözítő út: a cloud és az edge gyakran egymásért, egymással dolgozik.

CÍMKÉK: