A globális felhő nem minden téren rugalmas

Egy hazai és nemzetközi szolgáltatónál alapvető szemléletbeli különbség van a szolgáltatásokban, ami több területen is érzékelteti a hatását

Szélessávú internetkapcsolattal ma már bárhonnan vehetünk igénybe szolgáltatásokat, de ha alaposabban megvizsgáljuk egy nemzetközi és egy hazai felhőszolgáltatás tulajdonságait, karakteres különbségeket fedezhetünk fel. Az eltérések feltérképezésében Németi Csaba, az Invitech üzleti ICT megoldások szakértő-értékesítője volt segítségünkre.

Németi Csaba szerint nincs rá egyértelmű válasz, hogy Magyarországon milyen mértékben használnak a cégek hazai és globális felhőszolgáltatásokat. A Gmail is az utóbbi kategóriába számít, nagy felhasználói táborral, de ha az ilyen jellegű szolgáltatásoktól eltekintünk, már nincs konkrét országos adat.

Az Invitech 2008 óta nyújt felhőszolgáltatásokat, aminek használata exponenciálisan növekszik. Németi Csaba úgy véli, 5-6 éve volt egy fordulópont, amikor számos cég realizálta, hogy az IT kiszervezése hasonló lehet például egy operatív lízing konstrukcióhoz, és megéri igénybe venni. Erre az amúgy is gyorsuló folyamatra erősített rá a világjárvány.

Jelenleg az Invitech ügyfeleinek mintegy fele már igénybe vesz felhőszolgáltatásokat, további ötöde pedig belépés előtt áll. Office 365 már majdnem minden ügyfélnél van, mivel már nem éri meg „földi” Exchange-et telepíteni, de folyik a dokumentum menedzsment alkalmazások (DMS, ERP), a vállalatirányítási rendszereknek (SAP, CRM) és jellemző az alap infrastruktúrák (nyomtatók, alközponti rendszerek) felhősítése is.

Mit mérlegeljünk felhő választása előtt?

A szakértő azt javasolja, hogy aki felhőbe szeretne menni, az mindenképpen alakítson ki cloud stratégiát. Ehhez célszerű egyenként megvizsgálni a cég összes IT komponensét (például levelezést, kommunikációt, banki terminált stb.), hogy az adott funkciót ki lehet-e váltani a felhőben.

Ezen kívül fontos számolni vele, hogy egy hazai és nemzetközi szolgáltatónál alapvető szemléletbeli különbség van a szolgáltatásokban, ami több területen is érzékelteti a hatását.

Ki idomul kihez?

A Magyarországon ismert, leggyakrabban használt, nemzetköz publikus felhőkben (mint pl. AWS, Azure) az ügyfél kész építőkockákat kap, amik nem fognak idomulni az igényeihez, ezért neki kell átalakítani az IT szolgáltatásait, a globális rendszerhez illeszkedve. Ehhez pedig számos esetben devops fejlesztőkre is szükség lesz, akikből viszont óriási hiány van a piacon.

Aki zöldmezős fejlesztés előtt áll, vagy eleve a nemzetközi piacra akar kilépni, annak érdemes az említett publikus felhőkbe mennie. Ezen kívül is vannak cégek, amelyek hajlandóak alkalmazkodni ehhez a logikához, és átalakítani a működésüket. De már létező megoldásoknál nem biztos, hogy ez a nyerő irány. Vannak olyan vállalatok is, amelyek inkább leköltöznek a nemzetközi felhőről: az Invitech például éves szinten 2-3 céget költöztet át saját, hazai felhőjére.

Vertikális kontra horizontális bővítés

Általában a vertikálisan, azaz processzor, memória, tárhely bővítésével skálázható infrastruktúrákat – szerver, operációs rendszer és erre telepített szoftver – nem lehet egy az egyben egy nemzetközi felhőbe telepíteni, mert nem éri meg. A globális szereplők SaaS (Software-as-a-Service) típusú szolgáltatásokat nyújtanak, ahol elemi, kis építőkockákból horizontálisan építkezve tudjuk összekattintgatni magunknak, amire szükségünk van. Ha például megnő a website forgalma, akkor egymás mellé bekapcsolhatunk többet ugyanabból a szolgáltatásból. Akinek ez a modell megfelel, nyugodtan dönthet egy nemzetközi szereplő mellett.

Sebesség

Hazai felhő mellett szól például a gyorsabb elérés. Az adatkapcsolat kulcskérdés: a nagyoknak nincs itt lerakata és az adatközpontjaik távol vannak. Jellemzően internet fölött őket próbálják elérni, láncban, több szolgáltatón keresztül, de egy bizonyos forgalom felett már jó lenne közvetlen kapcsolat, aminek persze már jelentős költsége lenne a szolgáltató számára.

Törvényi megkötés

A publikus felhőszolgáltatásokban a tárolt és feldolgozott adat pontos helye és útvonala nem meghatározható. Számos nemzetállam és maga az Európai Unió és igyekszik szabályozással is védeni az adatvagyont és annak felelős kezelését.

Előfordul, hogy anyavállalati elvárás vagy törvényi megkötés, hogy az adatot itthon kell tartani. Az MNB pénzintézeteknek szóló szigorú ajánlása például megengedi akár nemzetközi felhő használatát is, de csak azzal a feltétellel, hogy léteznie kell egy rollback tervnek. De az az igazság, hogy ezen a területen a nemzetközi felhők nem erősek. A legtöbb globális szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre olyan algoritmusok, amivel a felhőből vissza lehetne migrálni, vagy ha mégis, akkor lementhető adatokat nem tudjuk a korábbi formájában használni, mert az online szoftvereknek nincs földi megfelelője. Vagyis a nemzetközi publikus felhő gyakran egyirányú utcát jelent.

Szerződési feltételek

Nemzetközi szolgáltatóknál a szerződés minden ügyfél számára egyforma, „accept-all” tipusú, tehát vagy az összes feltételt elfogadjuk, vagy nem vesszük igénybe a szolgáltatást. Ez eltér a magyar jogrendben megszokott keltezés, futamidő, lejárat, szankcionálás, kötbér rendszerétől.

Ebből következően egy globális szolgáltatónál van olyan terület, amire nincsenek általa vállalt feltételek és SLA. Például az ügyfél nem ellenőrizheti a rendszersérülékenységét, ehelyett el kell hinnie, hogy a szolgáltató megtette. Persze az olyan ingyenes és nemzetközi szolgáltatásoknál, mint a Gmail, hozzá vagyunk szokva, hogy nincs SLA, de egy céges működésnél ez messze nem ideális.

Még ha úgy is alakulna, hogy a szolgáltató elismeri a hibáját, akkor sem számíthatunk például kötbérre, hanem mondjuk elengednek egy havi szolgáltatási díjat.

Megeshet, hogy az ügyfél valamiért nem fizeti meg időben a számláját, mire lekapcsolják a szolgáltatását, ezért az adataihoz sem fér hozzá, és ilyenkor nincs kihez fordulnia. Ha pedig végül mégis sikerül megszerezni az adatokat, a letöltési idő óriási lehet.

Ráadásul a szerződési feltételek időnként egyoldalúan változhatnak. Lehet, hogy a szolgáltató szerződéskötéskor még 30 napig visszaállítható biztonsági mentéseket ígért, de ezt egy frissítéskor úgy módosíthatja, hogy az ügyfél felelőssége a rendszeres mentés,  a szolgáltató a továbbiakban ezért nem vállal felelősséget.

Automatizált skálázhatóság

Ez kétélű fegyver, ami számos esetben hasznos, de kárt is tud okozni. Tipikus példa, hogy egy webáruház látogatottsága jelentősen megemelkedik a karácsonyi szezonban, vagy egy szervert túlterheléses DDoS támadás ér, amit egy nemzetközi felhő akár automatikus skálázással le tud kezelni. Csakhogy ezzel párhuzamosan a költség is megnő, ami kellemetlen tud lenni, amikor megérkezik a számla.

Megeshet, hogy ha valaki ilyenkor reklamálni próbál, akkor a nem túl hatékony nemzetközi ügyfélszolgálat miatt nehezen jut előre. De mivel a vitatott tételt nem fizeti ki, egy idő után automatikusan lekapcsolják a szolgáltatását.

Persze ennek az ellenkezője is igaz: egy magyar szolgáltató nem tud percek alatt akár egész Magyarországot kiszolgáló kapacitást nyújtani, míg egy globális szolgáltató igen.

Helyi szakértelem

Az Invitech és ügyfelei között megoszlik a felelősség, mégpedig jól definiált, pontos határok mentén: az operációs rendszerig az Invitech felel, minden e fölött működő rendszerért viszont az ügyfél. Ez teljesen átlátható felállás, aminek egyetlen hátránya, hogy a megbízó cégnél is szükség van egy szakértőre. Ha viszont a vállalat nem akar Exchange szervert építeni, hanem elég neki egy SaaS alapú levelezés, akkor ezt igénybe veheti egy nemzetközi, publikus felhőből, helyi szakértelem nélkül.

Egyes cégeknél döntő szempont lehet, hogy nem akarnak saját rendszermérnököt alkalmazni, amivel egyrészt költséget szeretnének megtakarítani, másrészt feladatokat és felelősséget szeretnének átadni a szolgáltatónak. Helyzettől függően lehet jó vagy éppen hibás döntés, mert ha az adott szaktudásra tényleg szükség lenne házon belül, de ez már későn derül ki, az nagy károkat is okozhat a vállalatnál.

Mindkettővel tudni kell dolgozni

Németi Csabát arról is megkérdeztük, mindezzel együtt egy globális megoldás, mint például az Amazon-féle AWS mennyire jelent akár inspirációt, akár konkurenciát az Invitech számára.

A szakértő szerint természetesen inspirációt jelent, hiszen a nagy multi szolgáltatók jelöli ki az utat, amelyen mindenki halad a piacon. Az általuk felállított modellekhez az Invitechnek is igazodnia kell, termékfejlesztésben például biztosan.

Ami a sebességet és megbízhatóságot illeti, a Netflix például az AWS-ben fut, a magyar nézőket Frankfurtból szolgálják ki, Németi Csaba szerint abszolút elfogadható minőségben.

Konkurenciát azért nem jelent, mert az Invitech komplex szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, amelynek keretében igény szerint akár az Invitech felhőjére, akár nemzetközi, publikus felhőre költözésben is tudnak segíteni. Hozzátette: az Invitech felhőjét választó cégek közül eddig még senki nem akart nemzetközi, publikus felhőre átköltözni. Ugyanakkor a globális megoldást választó cégek egy része a már említett működési mód miatt csalódni szokott, mert más típusú megoldásra lenne szüksége, és akkor segítséget kérnek tőlük a leköltözésben.

A hibrid megoldásé a jövő

Németi Csaba úgy véli: előbb-utóbb minden cégnél ki fog alakulni, milyen IT elem típusoknak milyen környezet az ideális. Lesznek olyan szolgáltatások, amelyekkel tilos felhőbe menni (mint például egy gyártósor), másoknak meg fog felelni egy nemzetközi, publikus felhő, és lesznek hazai felhőbe való alrendszerek is.

Például egy gépkocsielszámolási rendszer remekül működhet globális rendszerben: nincs nagy teljesítményigénye, ami így nem tud váratlanul megnövekedni, sőt, akár időszakonként rendszeresen lekapcsolható, amivel költséget lehet megtakarítani.

Mindebből az következik, hogy a lokális szolgáltató cégeknek leginkább erre a hármas modellre, és megoldások közötti átjárások kialakítására kell készülnie a közeljövőben, de inkább már ma.