{{ getCount}}
LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA
{{ product.title }} +

{{ msg}}

Kriptovaluták leszállóágon

Miért zuhant be a kriptovaluták árfolyama? Okok és következmények.

Amint arról korábban már írtunk, jó pár éve, hogy a blokkláncra alapuló digitális pénzek nagy volatilitásukkal elképesztő gyorsan gazdaggá tettek egyeseket, miközben mások megtakarításaik jó részének búcsút mondhattak. Utóbbira elég megnézni az elmúlt háromnegyed évet.

Tavaly novemberben érte el 67 ezer dollárral abszolút csúcsát a Bitcoin-dollár grafikon, ahonnan az év elejére 40 ezer dolláros szintre esett. Május közepétől aztán egy hónapon keresztül a 30 ezer dolláros szinten tartózkodott, majd alig pár nap alatt 18-20 ezres tartományba zuhant. Innen csak július második felében mozdult pár ezer dollárt a BC-tulajdonosoknak kedvező irányba az árfolyam.

Fundamentális okok

Több irányból is meg lehet közelíteni a kriptovaluták elértéktelenedésének hátterét. A történteket részben magyarázzák az olyan változások, mint például a Tesla Bitcoin-eladása. Elon Musk vállalata jelentős mennyiséget birtokolt belőle, ám nemrég közel egymilliárd dollár értékben értékesített digitális érméket a kriptotőzsdén. Emellett visszavonta a Bitcoin, mint fizetőeszköz elfogadottságát. Musk a kriptovaluta környezetkárosító tulajdonságával indokolta döntését, vagyis azzal, hogy a rendszer életben tartásához szükséges számítógépes farmok nem csupán rengeteg energiát fogyasztanak, de azt nagy részből nem megújuló forrásból teszik.

Apropó, energia: az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány okozta ellátási és fogyasztási zavarok miatt már egy ideje az energiahordozók ára is durva kilengéseket mutat. Az energiaintenzív Bitcon ökoszisztémára ez sincsen jó hatással, ahogyan az sem, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Tartalék Rendszere (Federal Reserve, Fed) alapkamat-emelésbe kezdett. Az amerikai jegybanki feladatokat ellátó intézmény – számos egyéb, itt most nem részletezett hatás mellett – ezzel lezárta az eddigi ingyenpénz korszakát. Egyúttal vonzóbbá tette a biztonságosabb befektetéseket – a Bitcoin pedig magas volatilitása miatt nagyon nem az.

Nagyrészt azonban a körülötte kialakult felhajtás okolható az árfolyammozgásért: ez repítette pár centes tartományból 67 ezer, majd vissza 18 ezer dolláros szintig. Nézzük meg kicsit alaposabban ennek hátterét!

Dübörög a hype-vonat

Mint a világon gyakorlatilag minden fizetőeszköz esetében, úgy a kriptovalutáknál is szerepet játszik a hit az elfogadottságban. Annak hite tartja forgalomban a különböző pénzformákat, hogy azok könnyen beválthatók a kívánt termékekre és szolgáltatásokra. Szemben azonban a FIAT-pénzekkel, a Bitcoin és társai mögött nem állnak országos vagy kontinensnyi méretű gazdasági entitások, melyek gazdasági ereje elegendő a bizalom szintjének fenntartásához.

Nézőpont kérdése, hogy ez előny vagy hátrány, de kétségtelen, hogy a blockchainre alapuló technológia maga a megvalósult libertariánus álom. Nem csak az állami/kormányzati ellenőrzés csökken nullára - az anonimitás miatt egyébként a bűnözők ugyancsak előszeretettel használják a kriptovalutákat -, hanem az egyéb gazdasági szereplőktől való függés is. Az elosztott főkönyvi (distributed/shared ledger) struktúra révén az egyes Bit/altcoin-felhasználók válnak egymás ellenőrzőivé.

Számos kriptovalutánál derült ki azonban az elmúlt években, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Az egyik legfrissebb példát a Terra szolgáltatta a tavasz végén. Az elméletileg dollárhoz kötött árfolyam május elején egy nagy eladási hullám miatt kimozdult a paritásból, és alig két hét alatt pár centes tartományba zuhant, ahonnan azóta sem tért magához.

Az ilyen, és ehhez hasonló esetek a megingott bizalmat vetítik ki a számok nyelvére. A gyakran nem transzparens háttérrel, akár alig pár hetes „történelemmel” rendelkező cégek által kibocsátott kriptovaluták inkább tekinthetők szerencsejátéknak, mintsem befektetésnek. Utóbbira az olyan nagy nevek sem javasolják ezt az instrumentumot, mint például Warren Buffet. Gyakran nincsen elegendő fedezet a blokkláncra alapuló fizetőeszközök mögött, és amikor az árfolyam elkezd mélyrepülést venni, állami háttér híján legtöbbször nincsen, ami megállítsa a zuhanást.

Az igazság pillanata

Amint korábban említettük, a pénzbőség kora véget ért, és ez nem csak a kriptovaluták árfolyamára nyomja rá a bélyegét. Az évtizedes, korábban sosem látott likviditás megszűnőben van, ami az amerikai jegybanki alapkamat emelkedésével nem csupán a blokklánc-technológia jövőjére, hanem az informatikai piac számos szegmensére nyomja rá mostantól a bélyegét. Némi pátosszal élve, a monetáris politika változásával eljött az igazság pillanata.

És, hogy ez milyen sorsot vetít előre a kriptovaluták világában? Várhatóan egyre inkább a valódi árukon forognak majd ezek a pénzek (már amelyik megmarad) a kriptotőzsdéken. Az nehezen elképzelhető, hogy az olyan nagyok, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, elvesztik értéküket, és megszűnik a kriptovaluta-üzlet. Az már annál inkább, hogy alacsonyabb szinten stabilizálódik az árfolyam, amivel párhuzamosan csökken a volatilitás is.

Hosszú távon jósolni biztosat azonban nem lehet, hiszen mind a technológiai változás, mind az emberi mohóság örök. Csak remélhetjük, hogy tanultunk a hibáinkból.

CIMKÉK: crypto kriptovaluta