{{ getCount}}
LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA
{{ product.title }} +

{{ msg}}

Magyarország a „Digitális Kihívók” között

A McKinsey idén szeptemberben megjelent The rise of Digital Challengers tanulmánya alaposan górcső alá vette hazánk digitális érettségét. A kutatás egyik fő megállatása, hogy 2025-re éves szinten 9 millárd euróval, azaz közel 3000 milliárd forinttal növelheti Magyarország a GDP-jét, ha sikeresen gyorsítja fel a gazdaság digitalizációját. De vajon mi kell ahhoz, hogy a jól hangzó számok a gyakorlatban is testet öltsenek?

A szeptember közepén megjelent McKinsey tanulmány számos európai országot, köztük hazánkat is alaposan megvizsgálta, a méréshez használt mutatók és az indikátorok alapján pedig úgy találta, hogy Magyarország a Közép- és Kelet-Európában található 10 „Digitális Kihívó” egyike.

A DESI index szerint viszonylag szerény digitális berendezkedéssel bíró ország a globális vezetési tanácsadó cég szerint komoly potenciállal rendelkezik, az alapok adottak, de számos teendő van a digitális fejlődést illetően. Mit jelent a számok nyelvére lefordítva ez a kiaknázatlan digitalizációs lehetőség?

A tanulmány szerint 2025-re akár 9 milliárd euróval is nőhet a magyar GDP, amennyiben sikerül felgyorsítani a digitalizációt és ezzel elősegíteni a technológia-vezérelt gazdaság felé való elmozdulást. Az ambiciózus forgatókönyv szerint így akár fél százalékkal is magasabb lehet a GDP-növekedés évente, és 2025-re a digitális gazdaság a magyar GDP 11 százalékát tenné ki a jelenlegi 6,9 százalékkal szemben. Ha a gyorsítás nem valósul meg, a gazdaság normál átalakulásának köszönhetően az ország digitális gazdasága „csak” 3 milliárd euróval bővül 2025-ig, ezzel elérve a GDP 7,5 százalékát.

Ha sikerül kihasználni ezeket a lehetőségeket, az Magyarország számára érezhető termelékenységjavulást eredményezne, ezáltal jelentősen nőne az ország versenyképessége is. Miután az alacsony munkanélküliség és a növekvő hazai bérszint miatt Magyarország munkaerőköltségből eredő előnye folyamatosan csökken, így a digitalizáció lehet a válság vége óta elért évi 3,2 százalékos növekedés fenntartásának egyik motorja, ami a Közép-Kelet európai országokra is igaz.

Az érem két oldala: digitális van és digitális nincs

Tegye fel a kezét, aki elcsodálkozott azon, hogy miként lehet hazánk Digitális Kihívó. Erre a tanácsadócég egy másik publikációja ad választ, ami az elmúlt öt év adatait elemezte, és arra jutott, hogy az elmúlt öt évben a digitális kihívók gyorsabban nőttek a többi európai gazdasághoz képest mind a digitális gazdaság bővülési ütemét (digitális kihívók: 10,9 százalék, digitális éllovasok: 7 százalék), mind a gazdasági növekedést tekintve. Ennek ellenére a digitális kihívók még mindig le vannak maradva a többi országcsoporthoz képest a digitális kereskedelem penetrációját illetően (a teljes kereskedelem 16 százaléka zajlik ilyen formában, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 23 százalék), ami azt mutatja: van még bőven tere a további fejlődésnek, a növekedés felpörgetésének.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint az úgynevezett „Digitális Éllovasok” esetében (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Észtország és Írország), vagy akár az EU 5 legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása.

Attól függetlenül, hogy a Digitális Éllovasok mögött haladunk, azért vannak országhatáron belül is említésre méltó dolgok. Például a közép-kelet-európai régió többi országához képest a magyarok nagyobb mértékben férnek hozzá az online közszolgáltatásokhoz, és itthon nagyobb arányban vannak informatikusok a munkaerőpiacon. Ráadásul a fejlett digitális infrastruktúra szélessávú internet és 4G-lefedettség tekintetében a régiós átlag felett van Magyarország.

Az érem másik oldala, hogy bizonyos iparágak digitalizációs indexe elmarad a régiós átlagtól, ilyenek például a közüzemi szolgáltatások és a feldolgozóipar. Ezen felül az úgynevezett STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) témákban végzettek aránya jelentősen elmarad a régiós átlagtól.

Ugyanakkor itt is vannak előremutató, pozitív példák. A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) elindult a digitalizáció útján, ugyanis felismerte a benne rejlő lehetőségeket, és azt hogy az ezzel járó előnyök milyen pénzügyi előnyökké konvertálhatók. A digitális stratégia megvalósításában az Invitech is szerepet játszik, ugyanis az adathálózati, hang és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtja a BKM számára, illetve az adatközponti szolgáltatásokat is.

De szintén jó példa a digitalizációs alapokon nyugvó szolgáltatások elterjedésére az, hogy a Bauhaus és a Diego is az Invitechet választotta a digitális térben történő kereskedésére. Itt az Invitech szolgáltatja az e-kereskedelmi platformokat kiszolgáló virtuális szerverkörnyezetet, az ehhez kapcsolódó felhő, tűzfal- és üzemeltetési szolgáltatást is.

Kihívóból éllovassá: csakis stratégia mentén

A digitális gazdaság fejlődése az összes érintett részvételét igényli, kihívóból éllovassá válni pedig csak a most erejével lehetséges, a digitális kitörést ugyanis most kell elkezdeni.

A tanulmány szerint a digitalizáció terén érdemes együttműködni a kelet-közép-európai régió más országaival, ugyanis ezen gazdaságok is hasonló helyzetből indulnak és hasonlóak az előttük álló kihívások, így a jó gyakorlatokat egymástól át tudják venni az országok. Ráadásul a piacaik együttesen jóval nagyobb lehetőséget képviselnek a régió vállalkozásainak a növekedésre, mint a helyi piacok külön-külön.

Ahhoz, hogy Magyarország teljes egészében ki tudja aknázni a benne rejlő digitális potenciált mindenekelőtt egy világos digitális stratégiára és akciótervre van szükség, illetve annak menetrendszerű végrehajtására és támogatására.