A nagy hal mindig megeszi a kisebbet?

Zajlik az adatközponti koncentráció, és ez alól Európa, illetve szűkebben vett régiónk sem kivétel.

Utánajártunk az okoknak és megnéztük, milyen jövő vár az inkumbens szolgáltatókra.

Számos területen figyelhető meg az inga-hatás, vagyis az a jelenség, amikor bizonyos ideig egyre inkább az egyik szélsőség felé tolódnak a trendek, majd ezt korrigálva a másik irányba mutató folyamatok jelennek meg és erősödnek fel. Igaz ez az adatközpontok világára is, ahol hosszú évek óta hallhattuk: minden út a felhőbe vezet. Ennek kiszolgálásához gombamód szaporodtak a kisebb-nagyobb datacenterek, az on-premise megoldások háttérbe szorulása mellett. Míg hazánkban talán továbbra is ebbe az irányba mutatnak a trendek, addig Nyugat-Európában már fordulni látszik a világ; ha nem is beszélhetünk „decloudizációról”, a lokális adatközpontok szerepe egyértelműen felértékelődőben van.

Milliárdos tételek

Meglovagolva a trendeket több nagy akvizíció is lezajlott a téren. Ezek közül két, jelentős eseményt érdemes kiemelni. Az AtlasEdge felvásárolta a Colt 12, Európa nagyvárosaiban (Amszterdam, Barcelona, Berlin, Brüsszel, Koppenhága, Hamburg, London, Madrid, Milánó, Párizs és Zürich) található datacenterét, a nyilvánosság előtt nem részletezett összegért cserébe. A másik üzletről azonban tudni, hogy mennyibe került: nagyjából 15 milliárd dollárért kebelezte be a KKR és a GIP a CyrusOne-t, 14 európai szerverközponttal gazdagítva észak- és délamerikai „gyűjteményét”.

A nagy kérdés azonban az, hogy miért pont most és miért pont ezek a lokációk cseréltek gazdát? A helyzetet Ökrös Imre, az Invitech infrastruktúra üzletágának műszaki igazgatója segítségével elemeztük, aki szerint az AtlasEdge-Colt üzlet során elsősorban a kisebb, talán kevésbé rentábilis adatközpontok találtak új tulajdonosra. Mind az AtlasEdge, mind a CyrusOne tulajdonosi köre tőzsdén jegyzett cégekből áll, így az eladást vélhetően elsősorban pénzügyi célok motiválhatták.

A vásárlók ugyanakkor inkább piacszerzési kísérlettel, a várható trendek kibontakozásában bízva fektettek be. Hiszen, ahogy írásunk elején említettük, egyre közelebb kell vinni a felhasználóhoz a szolgáltatást, többek között az alacsony válaszidők biztosítása érdekében. Éppen ezért a „végeken” is szükség lesz/van egyre nagyobb kapacitások elhelyezésére. Ugyanakkor a CyrusOne és a Colt eladott szerverközpontjai bevételeinek zöme kolokációs szolgáltatásokból származik, ezért jelentős Cloud fejlesztések várhatóak a jövőben.

Régiós kitekintés

Az elmúlt két évtizedben, a világban uralkodó trendek ellenére az igazán nagy adatközponti láncok régiónkban kisebb mértékben, lépésről lépésre jelentek meg. Ennek fő oka, hogy az Amazon, a Google és a Microsoft Kelet-Közép-Európa forgalmának és így üzleti potenciáljának mértékével arányosan fektetett be. A helyzet azonban változik, és erre nemsokára kitérünk, előtte azonban nézzük meg a magyar helyzetet!

Hazánkban az adatközponti, távközlési és IT szegmensek között jó a szinergia, az integrált megoldások egymást segítő üzletek tető alá hozását tették lehetővé az elmúlt évek során.

A piaci hatások alól azonban Magyarország sem vonhatja ki magát. Mint említettük, a globális centralizációs-decentralizációs pulzálásnak hamarosan abba a fázisába érkezünk, melynek során a számítási kapacitást az ügyfélhez minél közelebb kell vinni. Ennek megfelelően a multinacionális szolgáltatók nagyot nőnek, a számítási kapacitással szemben támasztott igény pedig a piac legnagyobb szereplőihez húzódik be. Azonban jól testreszabott, integrált, helyben hosztolt és a globálisok erőforrásait is magában foglaló, lokalizált szolgáltatással kihasználhatóvá válnak a trendben rejlő lehetőségek a helyi adatközponti szolgáltatók előtt is, zárta gondolatmenetét Ökrös Imre.

Lesz-e kiegyezés a helyiek és a nagyok között?

Fodor Balázs, az Invitech cloud termékmenedzsere hasonlóan látja a régiós adatközponti piac jövőjét. A digitális óriások figyelmébe egyre inkább bekerül Kelet-Közép-Európa, amit jól szemléltet az Amazon tavaly decemberi bejelentése; miszerint bécsi és prágai helyszínekkel megveti a lábát az amerikai vállalat a környéken. A globális szolgáltatók helyi megjelenése nagyon komoly befolyással lesz a piacra, melyet az Európai Unió cloudstratégiája is igyekszik formálni.

Emiatt az öreg kontinens inkumbens szolgáltatói lépéskényszerbe kerültek, és újra kell tervezniük a jövőjüket. Nagyjából két irányból választhatnak: vagy végig nézik, ahogy ügyfeleik egy része átszerződik az óriásokhoz, vagy utóbbiakkal megállapodva, együttműködést kialakítva megtartják ügyfélbázisukat. Az előttünk álló évek nagy – és különösen a kisebb, csak egy-egy országot lefedő adatközpontok túlélése szempontjából fontos - kérdése, hogy sikerül-e „domesztikálni” az Amazon-Google-Microsoft triót, és létrehozni egy mindenki számára előnyös szimbiózist?